Audi Logo

Új szabvány az üzemanyag-fogyasztás mérésére

Közelebb a valósághoz – a WLTP váltja fel az Új Európai Menetciklust (NEFZ)

2017. szeptember 1-jétől már egy új eljárás, a WLTP-szabvány alkalmazásával állapítják meg az újonnan a piacra érkező személygépkocsik üzemanyag-fogyasztási értékeit, 2018. szeptember 1-jéig így már minden új gépkocsit a WLTP szerint kell homologizálni. A WLTP (Worldwide Harmonized Light-Duty Vehicles Test Procedure) világszerte összehangolt és egységes teszteljárás az üzemanyag-fogyasztási és a károsanyag-kibocsátási értékek megállapítására. Itt megtudhatja, mit jelent mindez az Ön és Audija számára.

Mi a WLTP?

Új autó vásárlásakor mind nagyobb jelentőségűek az ügyfelek számára az üzemanyag-fogyasztási és károsanyag-kibocsátási értékek. Itt megtudhatja, hogyan határozzák meg ezeket a jövőben, az új teszteljárás során.

Jó okok a WLTP bevezetésére

Világszerte felvett, valós üzemi adataival a WLTP jóval reálisabb üzemanyag-fogyasztási értékekkel szolgálhat a jövőben. Tekintse át, mi változik a teszteljárás bevezetésével!

Az NEFZ és a WLTP

Az NEFZ mérési eljárást 2017 őszétől váltotta fel a WLTP, amely új tesztparaméterekkel gondoskodik reálisabb eredményekről. Az egyes folyamatok eltéréseiről itt olvashat bővebben.

 

NEFZ kontra WLTP

Összehasonlítás

Minden személygépkocsi és könnyű haszonjármű esetében a szabványos NEFZ-menetciklust alkalmazzák, amelyet 1992-ben az Európai Unió vezetett be az üzemanyag-fogyasztás és a járműspecifikus károsanyag-kibocsátás mérésére, illetve ezek egymással összevethető értékeinek meghatározására. A mérések alapjául szolgáló keretfeltételek rövid áttekintése:

NEFZ

  • A tesztkamra hőmérséklete 20 - 30° C
  • A mérési táv mintegy 11 kilométer
  • A ciklus időtartama mintegy 20 perc
  • A ciklus két szakaszból áll: - mintegy 13 perc a városi közlekedés szimulációja - mintegy 7 perc a városon kívüli közlekedés szimulációja
  • Az átlagsebesség mintegy 33 kilométer/óra
  • Az állásidő részaránya 25 százalék
  • A legnagyobb sebesség 120 kilométer/óra
  • Pontosan meghatározott kapcsolási pontok a manuális sebességváltóval szerelt járművek számára
  • Az extrafelszereléseket és légkondicionálást nem veszi tekintetbe

WLTP

  • A tesztkamra hőmérséklete 23° C
  • A mérési táv mintegy 23 kilométer
  • A ciklus időtartama mintegy 30 perc
  • A ciklus négy szakaszból (low, medium, high, extra-high) áll
  • Az átlagsebesség mintegy 47 kilométer/óra
  • Az állásidő részaránya 13 százalék
  • A legnagyobb sebesség 130 kilométer/óra felett
  • Minden modell esetében előre, egyedileg meghatározott kapcsolási pontok
  • A jármű tömege és extrafelszerelései is megjelennek a mérés során

NEFZ

  • A tesztkamra hőmérséklete 20 - 30° C
  • A mérési táv mintegy 11 kilométer
  • A ciklus időtartama mintegy 20 perc
  • A ciklus két szakaszból áll: - mintegy 13 perc a városi közlekedés szimulációja - mintegy 7 perc a városon kívüli közlekedés szimulációja
  • Az átlagsebesség mintegy 33 kilométer/óra
  • Az állásidő részaránya 25 százalék
  • A legnagyobb sebesség 120 kilométer/óra
  • Pontosan meghatározott kapcsolási pontok a manuális sebességváltóval szerelt járművek számára
  • Az extrafelszereléseket és légkondicionálást nem veszi tekintetbe

WLTP

  • A tesztkamra hőmérséklete 23° C
  • A mérési táv mintegy 23 kilométer
  • A ciklus időtartama mintegy 30 perc
  • A ciklus négy szakaszból (low, medium, high, extra-high) áll
  • Az átlagsebesség mintegy 47 kilométer/óra
  • Az állásidő részaránya 13 százalék
  • A legnagyobb sebesség 130 kilométer/óra felett
  • Minden modell esetében előre, egyedileg meghatározott kapcsolási pontok
  • A jármű tömege és extrafelszerelései is megjelennek a mérés során

NEFZ

  • A tesztkamra hőmérséklete 20 - 30° C
  • A mérési táv mintegy 11 kilométer
  • A ciklus időtartama mintegy 20 perc
  • A ciklus két szakaszból áll: - mintegy 13 perc a városi közlekedés szimulációja - mintegy 7 perc a városon kívüli közlekedés szimulációja
  • Az átlagsebesség mintegy 33 kilométer/óra
  • Az állásidő részaránya 25 százalék
  • A legnagyobb sebesség 120 kilométer/óra
  • Pontosan meghatározott kapcsolási pontok a manuális sebességváltóval szerelt járművek számára
  • Az extrafelszereléseket és légkondicionálást nem veszi tekintetbe

WLTP

  • A tesztkamra hőmérséklete 23° C
  • A mérési táv mintegy 23 kilométer
  • A ciklus időtartama mintegy 30 perc
  • A ciklus négy szakaszból (low, medium, high, extra-high) áll
  • Az átlagsebesség mintegy 47 kilométer/óra
  • Az állásidő részaránya 13 százalék
  • A legnagyobb sebesség 130 kilométer/óra felett
  • Minden modell esetében előre, egyedileg meghatározott kapcsolási pontok
  • A jármű tömege és extrafelszerelései is megjelennek a mérés során

Az új mérési eljárás céljai

A WLTP menetciklus újradefiniálja az üzemanyag-fogyasztás és károsanyag-kibocsátás megállapítására szolgáló paramétereket. Előnyeinek áttekintése:

Átláthatóság

A jövőben pontosabban becsülhetővé válik egy-egy gépkocsi mindennapos használat során adódó, valódi üzemanyag-fogyasztása. A WLTP a mindennapokhoz közelebb álló menetprofilt alkalmaz, mint az eddigi NEFZ-szabvány, utóbbi ugyanis leginkább a szintetikus labortesztekhez áll közel, s elsősorban a különböző járművek összehasonlíthatóságát szolgálja. Míg a fogyasztási értékeket eddig elvont laborkörülmények között mérték, az új eljárás a továbbfejlesztett tesztparamétereinek köszönhetően a járművek valós üzemanyag-fogyasztásának pontosabb előrejelzését teszi lehetővé. A WLTP célja valóságközeli menethelyzetek szimulációja, s ezzel jóval reálisabb eredmények meghatározása.

Szabványok

A WLTP-eljárás egyik fő célja a különböző - például benzin-, dízel és földgázüzemű vagy akár elektromos - hajtásrendszerek kipufogógáz-emissziójának és energiafelhasználásának egységes meghatározása. Ugyanazon járműtípusnak így - a WLTP-ciklus mérési előírásainak pontos betartása esetén - a világ minden részében és minden időpontban ugyanazon eredményeket kell produkálnia. Egyebek mellett e feltétlenül szükséges összehasonlíthatóság is elkerülhetetlenné teszi a laboratóriumi mérést. Az üzemanyag-fogyasztást és a károsanyag-kibocsátást ezért dinamikus menetprofilt alkalmazva, megbízható és reprezentatív módon görgős próbapadon állapítják meg.

Kérdések és válaszok

Annak pontos meghatározására, mennyit fogyaszt egy-egy gépkocsi, illetve megfelel-e a vonatkozó kipufogógáz-határértékeknek, a törvényalkotó (például az Európai Unió) szabványosított mérési eljárást ír elő. A vizsgálat keretfeltételeit és a mérési eredmények kezelését a vonatkozó EU-előírások rögzítik, illetve szabályozzák. Ezzel biztosítható, hogy minden autógyártó, illetve további piaci szereplő számára mindenkor ugyanazon, s ezáltal egymással összevethető keretfeltételek legyenek érvényesek. A teszteljárás során az egyes gépkocsik szén-dioxid-kibocsátását, üzemanyag-fogyasztását és károsanyag-kibocsátását határozzák meg. Az új személygépkocsik és könnyű haszonjárművek típusbizonyítványának kiállításakor az eddig érvényes Új Európai Menetciklus (Neue Europäische Fahrzyklus; NEFZ) helyett 2017. szeptember 1-jétől szerte az Európai Unióban fokozatosan a Könnyű Gépjárművek Világszerte Összehangolt Teszteljárását (Worldwide Harmonized Light-Duty Vehicles Test Procedure; WLTP) vezetik be. Ezen időponttól kezdődően Európában kizárólag a WLTP-szabvány szerint készülhet típusbizonyítvány az új személygépkocsik, illetve motor/sebességváltó-kombinációk számára, 2018. szeptember 1-jétől pedig minden első forgalomba helyezést a WLTP szerint kell minősíteni.

A WLTP-szabványt az Európai Unió 28 tagországában, valamint Norvégiában, Izlandon és Svájcban (és Lichtensteinben), illetve EU-alkalmazó államként Törökországban és Izraelben vezetik be. Módosított formában Japánban, illetve a kipufogógáz-emisszió mérésére Kínában is megjelenik, India és Dél-Korea pedig későbbi időpontban tervezi bevezetését.

Nem, a már forgalomba helyezett járművek számára nem jelent változást a WLTP-szabványra való átállás. Általánosságban a korábbi eljárás (NEFZ) szerint készült típusbizonyítvánnyal rendelkező járművekhez nem állnak rendelkezésre új szén-dioxid-kibocsátási és üzemanyag-fogyasztási értékek. E modellek számára az NEFZ-értékek maradnak irányadók.

A WLTP-szerinti szén-dioxid-kibocsátási és üzemanyag-fogyasztási adatok ügyféltájékoztatásban történő alkalmazására az Európai Bizottság egységes, 2019. január 1-i átállást javasol az NEFZ és a WLTP-értékek között. A fogyasztói tájékoztatásról szóló, vonatkozó szabályozások az egyes országok jogszabályi kereteinek megfelelően alakulnak.

Az új modellek típusbizonyítványának 2017. szeptemberétől kell az új eljárás szerint készülnie. A vonatkozó adójogszabályok Németországban 2018. szeptember 1-jével változnak, az ügyféltájékoztatásbeli alkalmazás kezdete pedig még nem eldöntött. A gépkocsik besorolása és adóztatása céljaira eleinte az NEFZ marad kötelező érvényű. A kettős - NEFZ és WLTP - adatmegadás okozta zavarok megelőzése érdekében az új járművek esetében az Európai Bizottság 2019. január 1-vel egységes átállást javasol az ügyféltájékoztatásban, illetve az adózásban. A 2017. szeptembertől előreláthatólag 2019. januárig terjedő átmeneti időszakban a WLTP-adatok önkéntes alapon, további információként adhatók meg az ügyfeleknek, s ennek megfelelően egyértelműen kiegészítő üzemanyagfogyasztási adatként kell megjelölni őket. A bemutatótermekben és az energiahatékonysági besoroláshoz egyelőre az NEFZ marad érvényben, akárcsak a gépjárműadó (szén-dioxid-függő adókomponens esetében) megállapításakor. Az adóztatást az egyes országok jogszabályi kereteinek részeként helyileg kell jogerősen átállítani, ezért ennek folyamatában és határidőiben eltérések adódhatnak.

A vizsgálati eljárás mérési eredményeit már most, az NEFZ rendszerében is megfelelőségi igazolás (Certificate of Conformity; CoC) tartalmazza, amelyet a járműhöz mellékelnek. Ez a bizonylat a feltétele a hatóságoknál a típusengedély kiállításának, amellyel a tulajdonos később forgalomba helyezheti autóját. A WLTP alapján minősített gépkocsik esetében kétféle szén-dioxid-kibocsátási és üzemanyag-fogyasztási adat - egyfelől a WLTP-értékek, másfelől pedig az ezekből visszaszámolt NEFZ-adatok - is szerepel a CoC-tanúsítványon. Eleinte utóbbiak szolgálnak az üzemanyag-fogyasztási megjelölés és az adóztatás alapjául, amíg az adott tagállam nem alkalmazza a WLTP-rendszerét.

Az RDE a valós üzemi körülmények közötti károsanyag kibocsátásként (Real Driving Emissions) olyan kipufogógáz-mérést jelöl, amelyet közúti forgalomban és nem szabványosított körülmények között, próbapadon végeznek, mint a WLTP esetében. A legfontosabb különbség, hogy az RDE-teszt során a kipufogógáz nitrogén-oxid (NOx), illetve részecske (finompor) komponenseit valós közúti körülmények között, mobil kipufogógázmérő technikával (PEMS) vizsgálják, ugyanakkor a közúti mérések nagy szórása miatt nem mérik az üzemanyag-fogyasztást és a szén-dioxid-kibocsátást. A WLTP bevezetésével egyidejűleg a gyártóknak modelljeik valós üzemi körülmények közötti nitrogén-oxid- és részecske-kibocsátását is korlátozniuk kell. Míg a részecske-kibocsátás határértéke megegyezik a WLTP-szabványéval, a nitrogén-oxidok esetében az RDE 1. fokozatában egy 2,1 értékű, úgynevezett megfelelőségi tényezőt alkalmaznak. Egy Euro 6 minősítésű dízel személygépkocsi 80 mg/km nitrogén-oxid-kibocsátási határértékének így RDE-körülmények között 168 mg/km maximális megengedett emisszió felel meg. Az RDE 2. fokozatában a nitrogén-oxidokra (NOx) vonatkozó megfelelőségi tényező ugyancsak 1,0 értékre (plusz mérési hibahatár) csökken.