-
Kulcsszó
Közelebb a valósághoz – a WLTP váltja fel az Új Európai Menetciklust (NEFZ)
2017. szeptember 1-jétől már egy új eljárás, a WLTP-szabvány alkalmazásával állapítják meg az újonnan a piacra érkező személygépkocsik üzemanyag-fogyasztási értékeit, 2018. szeptember 1-jéig így már minden új gépkocsit a WLTP szerint kell homologizálni. A WLTP (Worldwide Harmonized Light-Duty Vehicles Test Procedure) világszerte összehangolt és egységes teszteljárás az üzemanyag-fogyasztási és a károsanyag-kibocsátási értékek megállapítására. Itt megtudhatja, mit jelent mindez az Ön és Audija számára.
Mi a WLTP?
Új autó vásárlásakor mind nagyobb jelentőségűek az ügyfelek számára az üzemanyag-fogyasztási és károsanyag-kibocsátási értékek. Itt megtudhatja, hogyan határozzák meg ezeket a jövőben, az új teszteljárás során.
Jó okok a WLTP bevezetésére
Világszerte felvett, valós üzemi adataival a WLTP jóval reálisabb üzemanyag-fogyasztási értékekkel szolgálhat a jövőben. Tekintse át, mi változik a teszteljárás bevezetésével!
Az NEFZ és a WLTP
Az NEFZ mérési eljárást 2017 őszétől váltotta fel a WLTP, amely új tesztparaméterekkel gondoskodik reálisabb eredményekről. Az egyes folyamatok eltéréseiről itt olvashat bővebben.
NEFZ kontra WLTP
Összehasonlítás
Minden személygépkocsi és könnyű haszonjármű esetében a szabványos NEFZ-menetciklust alkalmazzák, amelyet 1992-ben az Európai Unió vezetett be az üzemanyag-fogyasztás és a járműspecifikus károsanyag-kibocsátás mérésére, illetve ezek egymással összevethető értékeinek meghatározására. A mérések alapjául szolgáló keretfeltételek rövid áttekintése:
NEFZ
- A tesztkamra hőmérséklete 20 - 30° C
- A mérési táv mintegy 11 kilométer
- A ciklus időtartama mintegy 20 perc
- A ciklus két szakaszból áll:
- mintegy 13 perc a városi közlekedés szimulációja
- mintegy 7 perc a városon kívüli közlekedés szimulációja
- Az átlagsebesség mintegy 33 kilométer/óra
- Az állásidő részaránya 25 százalék
- A legnagyobb sebesség 120 kilométer/óra
- Pontosan meghatározott kapcsolási pontok a manuális sebességváltóval szerelt járművek számára
- Az extrafelszereléseket és légkondicionálást nem veszi tekintetbe
WLTP
- A tesztkamra hőmérséklete 23° C
- A mérési táv mintegy 23 kilométer
- A ciklus időtartama mintegy 30 perc
- A ciklus négy szakaszból (low, medium, high, extra-high) áll
- Az átlagsebesség mintegy 47 kilométer/óra
- Az állásidő részaránya 13 százalék
- A legnagyobb sebesség 130 kilométer/óra felett
- Minden modell esetében előre, egyedileg meghatározott kapcsolási pontok
- A jármű tömege és extrafelszerelései is megjelennek a mérés során
Az új mérési eljárás céljai
A WLTP menetciklus újradefiniálja az üzemanyag-fogyasztás és károsanyag-kibocsátás megállapítására szolgáló paramétereket. Előnyeinek áttekintése:
Átláthatóság
A jövőben pontosabban becsülhetővé válik egy-egy gépkocsi mindennapos használat során adódó, valódi üzemanyag-fogyasztása. A WLTP a mindennapokhoz közelebb álló menetprofilt alkalmaz, mint az eddigi NEFZ-szabvány, utóbbi ugyanis leginkább a szintetikus labortesztekhez áll közel, s elsősorban a különböző járművek összehasonlíthatóságát szolgálja. Míg a fogyasztási értékeket eddig elvont laborkörülmények között mérték, az új eljárás a továbbfejlesztett tesztparamétereinek köszönhetően a járművek valós üzemanyag-fogyasztásának pontosabb előrejelzését teszi lehetővé. A WLTP célja valóságközeli menethelyzetek szimulációja, s ezzel jóval reálisabb eredmények meghatározása.
Szabványok
A WLTP-eljárás egyik fő célja a különböző - például benzin-, dízel és földgázüzemű vagy akár elektromos - hajtásrendszerek kipufogógáz-emissziójának és energiafelhasználásának egységes meghatározása. Ugyanazon járműtípusnak így - a WLTP-ciklus mérési előírásainak pontos betartása esetén - a világ minden részében és minden időpontban ugyanazon eredményeket kell produkálnia. Egyebek mellett e feltétlenül szükséges összehasonlíthatóság is elkerülhetetlenné teszi a laboratóriumi mérést. Az üzemanyag-fogyasztást és a károsanyag-kibocsátást ezért dinamikus menetprofilt alkalmazva, megbízható és reprezentatív módon görgős próbapadon állapítják meg.
Kérdések és válaszok
Pontosan mi a WLTP?
Annak pontos meghatározására, mennyit fogyaszt egy-egy gépkocsi, illetve megfelel-e a vonatkozó kipufogógáz-határértékeknek, a törvényalkotó (például az Európai Unió) szabványosított mérési eljárást ír elő. A vizsgálat keretfeltételeit és a mérési eredmények kezelését a vonatkozó EU-előírások rögzítik, illetve szabályozzák. Ezzel biztosítható, hogy minden autógyártó, illetve további piaci szereplő számára mindenkor ugyanazon, s ezáltal egymással összevethető keretfeltételek legyenek érvényesek. A teszteljárás során az egyes gépkocsik szén-dioxid-kibocsátását, üzemanyag-fogyasztását és károsanyag-kibocsátását határozzák meg. Az új személygépkocsik és könnyű haszonjárművek típusbizonyítványának kiállításakor az eddig érvényes Új Európai Menetciklus (Neue Europäische Fahrzyklus; NEFZ) helyett 2017. szeptember 1-jétől szerte az Európai Unióban fokozatosan a Könnyű Gépjárművek Világszerte Összehangolt Teszteljárását (Worldwide Harmonized Light-Duty Vehicles Test Procedure; WLTP) vezetik be. Ezen időponttól kezdődően Európában kizárólag a WLTP-szabvány szerint készülhet típusbizonyítvány az új személygépkocsik, illetve motor/sebességváltó-kombinációk számára, 2018. szeptember 1-jétől pedig minden első forgalomba helyezést a WLTP szerint kell minősíteni.
Mely országokban vezetik be a WLTP-szabványt?
A WLTP-szabványt az Európai Unió 28 tagországában, valamint Norvégiában, Izlandon és Svájcban (és Lichtensteinben), illetve EU-alkalmazó államként Törökországban és Izraelben vezetik be. Módosított formában Japánban, illetve a kipufogógáz-emisszió mérésére Kínában is megjelenik, India és Dél-Korea pedig későbbi időpontban tervezi bevezetését.
A már piacra került gépkocsikat is át kell állítani a WLTP-szabványra?
Nem, a már forgalomba helyezett járművek számára nem jelent változást a WLTP-szabványra való átállás. Általánosságban a korábbi eljárás (NEFZ) szerint készült típusbizonyítvánnyal rendelkező járművekhez nem állnak rendelkezésre új szén-dioxid-kibocsátási és üzemanyag-fogyasztási értékek. E modellek számára az NEFZ-értékek maradnak irányadók.
Mikor váltják le a WLTP-értékek végérvényesen az NEFZ-adatokat?
A WLTP-szerinti szén-dioxid-kibocsátási és üzemanyag-fogyasztási adatok ügyféltájékoztatásban történő alkalmazására az Európai Bizottság egységes, 2019. január 1-i átállást javasol az NEFZ és a WLTP-értékek között. A fogyasztói tájékoztatásról szóló, vonatkozó szabályozások az egyes országok jogszabályi kereteinek megfelelően alakulnak.
Az ügyfelek számára mi változott 2017. szeptemberétől?
Az új modellek típusbizonyítványának 2017. szeptemberétől kell az új eljárás szerint készülnie. A vonatkozó adójogszabályok Németországban 2018. szeptember 1-jével változnak, az ügyféltájékoztatásbeli alkalmazás kezdete pedig még nem eldöntött. A gépkocsik besorolása és adóztatása céljaira eleinte az NEFZ marad kötelező érvényű. A kettős - NEFZ és WLTP - adatmegadás okozta zavarok megelőzése érdekében az új járművek esetében az Európai Bizottság 2019. január 1-vel egységes átállást javasol az ügyféltájékoztatásban, illetve az adózásban. A 2017. szeptembertől előreláthatólag 2019. januárig terjedő átmeneti időszakban a WLTP-adatok önkéntes alapon, további információként adhatók meg az ügyfeleknek, s ennek megfelelően egyértelműen kiegészítő üzemanyagfogyasztási adatként kell megjelölni őket. A bemutatótermekben és az energiahatékonysági besoroláshoz egyelőre az NEFZ marad érvényben, akárcsak a gépjárműadó (szén-dioxid-függő adókomponens esetében) megállapításakor. Az adóztatást az egyes országok jogszabályi kereteinek részeként helyileg kell jogerősen átállítani, ezért ennek folyamatában és határidőiben eltérések adódhatnak.
Honnan tudhatom, hogy egy adott gépkocsi adatait már az új mérési ciklus szerint állapították meg?
A vizsgálati eljárás mérési eredményeit már most, az NEFZ rendszerében is megfelelőségi igazolás (Certificate of Conformity; CoC) tartalmazza, amelyet a járműhöz mellékelnek. Ez a bizonylat a feltétele a hatóságoknál a típusengedély kiállításának, amellyel a tulajdonos később forgalomba helyezheti autóját. A WLTP alapján minősített gépkocsik esetében kétféle szén-dioxid-kibocsátási és üzemanyag-fogyasztási adat - egyfelől a WLTP-értékek, másfelől pedig az ezekből visszaszámolt NEFZ-adatok - is szerepel a CoC-tanúsítványon. Eleinte utóbbiak szolgálnak az üzemanyag-fogyasztási megjelölés és az adóztatás alapjául, amíg az adott tagállam nem alkalmazza a WLTP-rendszerét.
Milyen kapcsolatban áll a WLTP és az RDE? Nem azonos a kettő?
Az RDE a valós üzemi körülmények közötti károsanyag kibocsátásként (Real Driving Emissions) olyan kipufogógáz-mérést jelöl, amelyet közúti forgalomban és nem szabványosított körülmények között, próbapadon végeznek, mint a WLTP esetében. A legfontosabb különbség, hogy az RDE-teszt során a kipufogógáz nitrogén-oxid (NOx), illetve részecske (finompor) komponenseit valós közúti körülmények között, mobil kipufogógázmérő technikával (PEMS) vizsgálják, ugyanakkor a közúti mérések nagy szórása miatt nem mérik az üzemanyag-fogyasztást és a szén-dioxid-kibocsátást. A WLTP bevezetésével egyidejűleg a gyártóknak modelljeik valós üzemi körülmények közötti nitrogén-oxid- és részecske-kibocsátását is korlátozniuk kell. Míg a részecske-kibocsátás határértéke megegyezik a WLTP-szabványéval, a nitrogén-oxidok esetében az RDE 1. fokozatában egy 2,1 értékű, úgynevezett megfelelőségi tényezőt alkalmaznak. Egy Euro 6 minősítésű dízel személygépkocsi 80 mg/km nitrogén-oxid-kibocsátási határértékének így RDE-körülmények között 168 mg/km maximális megengedett emisszió felel meg. Az RDE 2. fokozatában a nitrogén-oxidokra (NOx) vonatkozó megfelelőségi tényező ugyancsak 1,0 értékre (plusz mérési hibahatár) csökken.
