„Egyedül senki sem mentheti meg a világot”

^{Viharos időjárás a Melchior-szigetek felett, az Antarktiszi-félsziget partjainál}

^{Viharos időjárás a Melchior-szigetek (Antarktisz) felett - Sebastian Copeland felvételén. Számára a sarki zónák a klímaváltozás "epicentrumai"}

Dr. Recknagel, Ön már öt éve az Audi környezetvédelmi vezetője, egyben az Audi Környezetvédelmi Alapítvány ügyvezető igazgatója és igazgatósági szóvivője. Feltételezem, ritkán unatkozik…

Így igaz. Miután egyre nagyobb figyelem irányul bolygónk állapotára, valóban bőven akad tennivalónk. Sokat el is értünk azonban, idejekorán felismerve, hogy az ipar is felelősséggel tartozik érte. Végül is immár nem kevesebb, mint tizenkét éve működik az Audi Környezetvédelmi Alapítvány, s indulásakor e témák még közel sem álltak annyira előtérben, mint napjainkban.

Copeland úr, Ön szintén igen aktívan igyekszik a hosszú távú fenntarthatóság kérdéseire irányítani a figyelmet, expedícióival és fotóival is kiemelve a klímaváltozás folyamatát. Nos, hogy van a Föld?

Azt szoktam mondani, e kérdés megválaszolásához elég a sarki régiókra pillantani, mert ezek a változások "epicentrumai". 2009-ben jártam először gyalogosan az Északi-sarkon, már kamaszkorom óta álmodtam erről a kalandról. 2017-ben ismét megpróbáltam, ma, 2021-ben pedig az Északi-sarki-óceán jégtakarójának olvadása miatt már nem is vagyok biztos benne, hogy egyáltalán el lehet még gyalogolni az Északi-sarkig. Sehol sem érzékelhető jobban a klímaváltozás, mint a sarkvidéki vizeken. Tudom, két lányomnak - öt és hat évesek - már aligha lesz lehetőségük gyalog eljutni az Északi-sarkra, mivel egyszerűen nem lesz elég jég hozzá. Szorosan figyelemmel kell kísérnünk a sarki régiókat, mivel ami ott történik, bolygónk többi részén is megismétlődhet. Más szavakkal, mindannyiunk közvetlen közelében is mindinkább megjelennek ezek az "epicentrumok", egyre komolyabb és gyakoribb klímakatasztrófák formájában.

Milyen szerepet játszik az ipar a környezet védelmében és mi a felelőssége ebben az Audihoz hasonló vállalatoknak?

Recknagel: Mivel az ipar az ember által előidézett klímaváltozás egyik katalizátora, logikus, hogy az éghajlati probléma megoldásában is kulcsszerepet játszik. Az iparnak lehetősége nyílik a mérleg szerint szén-dioxid-semleges¹ jövő megvalósításához szükséges technológiák kifejlesztésére és alkalmazására. Felelősségteljes vállalatként az Audi szintén ki kívánja venni a részét ebből, egyben elkötelezett a Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezmény azon célkitűzése mellett, amely legfeljebb két Celsius fokban határozza meg a Föld légkörének felmelegedését.

Copeland: A változás három meghatározó szereplője a politika, a gazdaság és a közvélemény, vagyis a média és a fogyasztók. Mivel ezek gyakorlatilag egymáshoz kötötten mozognak, csakis olyan tempóban haladhatnak előre, mint a leglassúbb közülük. Az emberek cselekedeteit különböző komplex motivációik határozzák meg, amelyek közül minden bizonnyal a kényelem a legnyilvánvalóbb. Mindannyian jól akarjuk érezni magunkat, miközben azt sem szeretnénk, hogy túl sokba kerüljön - végső soron így működik ez az algoritmus. Kézzelfogható megoldásokat találni ezen elvárások teljesítésére, nos ez a gazdaság és a politika feladata. A mérleg szerint szén-dioxid-semleges¹ közlekedés megvalósítása a legsürgősebben megoldandó kihívás, amire többféle megközelítés is létezik. Kiváló példa erre az Audi, amely meggyőzően színvonalas technikákat fejleszt, amelyeket magasfokú megbízhatóság jellemez. Remélem, sikerrel alakítjuk majd át a mobilitást, mégpedig proaktívan felül is múlva az elvárásokat, s nem csupán reagálva a politika részéről megfogalmazott követelményekre.

Általánosságban az emberek gyakran a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével azonosítják a környezetvédelmet. Elegendő ennyi?

Recknagel: Egyáltalán nem. Ezért is foglalkozik "Mission: Zero" környezetvédelmi programunk korunk négy legnagyobb globális környezetvédelmi kihívásával. Kétségkívül akut és széles körben ismert tényező, ám a szén-dioxid-mentesítés akkor is csupán a klímaváltozás mérséklésének egyik összetevője. Terveink szerint 2025-re már mérleg szerint szén-dioxid-semlegesen¹ működnek fő üzemeink Ingolstadtban, Neckarsulmban, Brüsszelben, Győrben és San José Chiapában. Második fő célkitűzésünk a vízfelhasználás csökkentése. A jövőben esővíz felhasználásával és körforgásos folyamatokkal tovább kívánjuk mérsékelni az ivóvíz termelési célú alkalmazását. Harmadik fő szempontunk a természeti erőforrások kíméletes használata. Egyértelmű célokat tűztünk ki magunk elé, nem csupán a csomagolóanyagok mennyiségének csökkentésére, hanem az anyagok újrahasznosításának növelésére is termelésünkben. Környezetvédelmi programunk negyedik alappillére a biológiai sokféleség erősítése, mégpedig ilyen irányú projektek indításával, illetve bővítésével az Audi minden fő termelési helyszínén.

Copeland: Mindez már a társadalmi hozzáállás témájához vezet, amit még inkább előtérbe kell helyezni, s amely során a környezetvédelem és a gazdaság már nem szemlélhetők egymástól függetlenül - a 21. században e két terület már régóta szimbiózisban működik egymással. Szilárd meggyőződésem, hogy a működőképes környezetvédelmi koncepció nélkül már nem valósítható meg működő gazdaság. Fel kell ismernünk, hogy rendszerszintű válsággal állunk szemben, amelynek oka jól látható, és amelyre megoldások is rendelkezésre állnak.

A mérleg szerint szén-dioxid-semleges¹ közlekedés és a szén-dioxid-kibocsátás megadóztatása a környezetvédelem meghatározó elemei, csakúgy, mint a szén-dioxid leválasztása, megkötése és altalajbeli geológiai tárolása. Sőt, véleményem szerint minden vállalatnak már most a szén-dioxid-negatív működésre kellene törekednie. Megújuló forrásokból származó energiák előállításával, illetve globális rendelkezésre bocsátásával lehetővé kell tennünk bolygónk regenerációját.

Környezettudományt tanul, tehát a jövőbemutató, hosszú távon fenntartható gondolkodásmód szakértője is, a tisztán elektromos Audi Q4 Sportback e-tron piaci bevezetésekor pedig segítette az Audi munkáját. Milyen paradigmaváltást tartana szükségesnek társadalmunk számára?

A társadalmi egymás mellett élés újszerű módjai iránti változásokat szeretnék látni, ahol békésen, hosszú távon fenntartható módon és a jövőre gyakorolt hatásainkra figyelemmel élhetünk együtt, s ahol mindenekelőtt közösen vesszük kézbe dolgainkat. Olyan társadalmat szeretnék, amelyben ismét az ember és az emberség kerül előtérbe.

Hogyan éli meg a mindennapokban a környezet védelmét és a hosszú távú fenntarthatóságot?

Igyekszem figyelni a mindennapi élet apró dolgaira. A lehető legtöbbet közlekedem kerékpárral és nem vásárolok például műanyag palackos vizet. Emellett vegetáriánus vagy vegán étrendet tartok, élelmiszervásárláskor figyelek a helyi biotermékekre és lehetőség szerint kerülöm a légi utazást is, például az edzőtáborok alkalmával. Zöld áramot is használok, és igyekszem takarékosan bánni a vízzel és más természeti erőforrásokkal.

Ha már a jövő aktív alakításáról beszélünk: egyszer azt mondta, először el kell képzelnie magát világbajnokként, hogy azután meg is nyerje a címet. Győztesnek képzelte magát a tokiói olimpián is vagy mi volt az ottani siker titka?

Tokió előtt sokáig nem gondoltam az aranyra, az ugrás előtti nekifutással kapcsolatos nehézségeim miatt ugyanis nem éreztem magam favoritnak. Csupán júniusban - majd pedig már a tokiói versenyen - tért vissza az önbizalmam és a hitem, hogy a döntőben el tudom majd hódítani az aranyérmet.

^{Audi Q4 Sportback e-tron- Elektromosenergia-fogyasztás, kombinált*: 17,9-15,6 kWh/100 km (NEDC); 20,9-16,6 kWh/100 km (WLTP); szén-dioxid-kibocsátás, kombinált*: 0 g/km}

Milyen konkrét intézkedésekkel felelhet meg környezetvédelmi felelősségének egy olyan vállalat, mint az Audi?

Recknagel: Alapvető fontosságú a teljeskörű gondolkodás. Az elektromos mobilitás meghatározó szerepet játszik számunkra, így 2025-re már 20 tisztán elektromos modellt tervezünk kínálni. Egy autó szén-dioxid-lábnyoma azonban nagyon összetett fogalom és több fázisra oszlik. Ezért vizsgáljuk környezeti hatásaink megállapításakor járműveink teljes életciklusát, a fejlesztésüktől a beszállítói láncolaton át, egészen gyártásukig üzemeinkben. Fontos azonban, hogy a teljes életciklusban a használati szakasz, valamint az erőforrások visszajuttatása, illetve - újrahasznosítás révén - újbóli felhasználása is szerepel. Az autó élettartamának minden szakaszában egyedi megoldásokra van szükség. A gyártás különösen fontos számunkra környezeti hatásaink mérséklésében, mivel saját szakterületünkön nagymértékben alakíthatjuk és saját kezünkbe vehetjük a dolgokat, így érve el eredményeket. Mindemellett bármely tevékenységünk áttételes hatást is kifejt, ha úgy tetszik, egyfajta példa beszállítóink és szolgáltatóink számára gyártási láncolatunk előzetes (upstream) szakaszában.

S hol tart jelenleg az Audi?

Recknagel: Azon kibocsátási értékekkel összevetve, amelyeket fő üzemeink az eddig foganatosított intézkedések nélkül produkálnának, máris jelentős haladást értünk el a gyáraink mérleg szerinti szén-dioxid-semlegessége¹ felé vezető úton. Brüsszelben például - egyebek mellett a tetőfelületekre telepített napelem-rendszereknek köszönhetően - immár 2018 óta mérleg szerint szén-dioxid-semleges¹ a termelés, az Audi győri termelési helyszínén pedig több mint 160 ezer négyzetméteren bő 36 ezer napelemmel Európa egyik legnagyobb tető-napelemrendszere üzemel. Emellett a gyár hőigényének több mint 70 százalékát geotermikus rendszerrel biztosítjuk. Mindezeken túl - például a zöld villamosenergia használatával - az ingolstadti, a neckarsulmi és a San José Chiapa-i (Mexikó) üzemünkben is jelentős előrelépést értünk el, Ingolstadtban pedig már 2012 óta használunk megújuló forrásokból származó elektromos áramot.

Copeland úr, hogyan értékeli az Audi jelenlegi erőfeszítéseit?

Copeland: Feltétlenül jelentős előrelépés egy olyan gyártó, mint az Audi azon bejelentése, hogy 2026-tól már csak elektromos hajtásrendszerű új modellekkel jelenik meg a világpiacon. Úgy gondolom, alapvető fontosságú, hogy a meghatározott követelmények teljesítésén túl saját indíttatásból is a természet igényeihez alakítsuk stratégiáinkat - különben nem jutunk előrébb. Az Audinál minden a fejlesztés körül forog, s a márka a legjobb német hagyományok szellemében kínál magas szintű luxust és technikát, miközben azonban mindvégig a maga útját járja. Úgy gondolom, az Audi meghatározó szerepet játszik majd a további műszaki fejlődésben.

Dr. Recknagel, milyen szerepet tölt be e tekintetben az Ön által irányított Audi Környezetvédelmi Alapítvány?

Recknagel: Az Audi Környezetvédelmi Alapítvány tizenkét évvel ezelőtti megalapítása fontos lépésként a négy karika a környezet védelme iránti elkötelezettségét is bizonyította. Mivel a Környezetvédelmi Alapítvány a hosszú távon fenntartható jövő építésének eszközeként tekint az innovatív technikákra, ezek megalkotásának hajtóerejéül is szolgálunk. Az egyik fő terület, amelyre munkánk során összpontosítunk a természeti erőforrások kíméletes felhasználását szolgáló, úgynevezett "Greenovation" projektek támogatása.

Copeland: Éppen az eszmecsere teszi oly izgalmassá napjaink technikáját. A vállalatoknak érdeklődniük kell a jó és konkrét ötletekkel rendelkező start-up vállalkozások iránt és keresniük kell a párbeszéd lehetőségét, támogatva és integrálva a magas színvonalú fejlesztést. Ugyancsak nagyon fontossá válhat, hogy bizonyos szakterületeken nyílt forráskódú (open-source) technológiákat dolgozzunk ki, ugyanis sürgősen jobban működő, illetve alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású technológiákra van szükségünk, mégpedig széles körben is elfogadható árszinten. A haladás mindannyiunk érdeke, s ha mindenki kiveszi a részét belőle, mindannyian profitálhatunk is belőle. Ellenkező esetben csak vesztegetjük az időnket, amiért drágán kell majd megfizetnünk.

Sokat használt kifejezés a "hosszú távú fenntarthatóság", ebben az összefüggésben talán túl sokat is. Hogyan ellensúlyozható a "fenntarthatósági fásultság", továbbra is aktivitásra ösztönözve az embereket?

Copeland: Azt hiszem, a "regeneráció" kifejezés hatásosabb, mint a fenntarthatóság, mivel utóbbi már igencsak elcsépeltté vált, emellett pedig a fenntarthatóság önmagában nem is elegendő. Itt már nem elég nullára csökkenteni a kibocsátást, sokkal inkább szén-dioxid-negatívvá kell válnunk. Vagyis több oxigént kell előállítanunk és több szén-dioxidot kell megkötnünk, nem csupán kiegyenlítenünk a kettő arányát. Immár a nulla kibocsátást meghaladó cél szükséges a továbblépéshez. A folyamatos adatszolgáltatás a média felé szintén jó stratégia a fenntarthatósággal szembeni fásultság ellen, mivel a számok drámaiak, mi pedig még mindig nem vagyunk elég hatékonyak a széles nyilvánosság tudományos művelésében.

Recknagel: Való igaz, hogy igencsak elkoptatták napjainkra a "hosszú távú fenntarthatóság" kifejezést. Feltétlen meg kell jegyeznünk azonban, hogy a fenntarthatóság nemcsak a környezet védelmét, hanem annak gazdasági és társadalmi összetevőit is magában foglalja. Természetesen nagyrészt az iparnak kell viselnie a globális felmelegedés elleni intézkedések terheit, s a szén-dioxid-mentesítés kétségkívül a világ előtt álló egyik legnagyobb kihívás az elkövetkező néhány évtized során, azonban azt is észrevettem, hogy egyre többen éreznek késztetést az együttműködésre a környezet védelmében, illetve igyekeznek megóvni személyes kereteik között. Ez pedig nagyon jó hír! Szerintem az emberek hosszú távú elkötelezettsége szolgálatában először is rá kell venni őket, hogy gondolják át tetteik és életmódjuk hatásait. A következő lépésben már arra ösztönözhetjük őket, hogy változtassanak is valamin, végül különböző környezetvédelmi projektek támogatására is bátoríthatjuk őket. Meggyőződésem, hogy a maga módján mindenki hozzá tud járulni - és hozzá is kell járulnia - mindehhez.

Sebastian Copeland és Dr. Rüdiger Recknagel

Sebastian Copeland sarkkutatóként, fotósként és előadóként expedícióival irányítja a figyelmet az éghajlatváltozásra. Munkássága során - amelyért több díjban is részesült - többek között az Északi sarkvidékre, az Antarktiszra és Grönlandra is eljutott, s egyaránt gyalogosan hódította meg az Északi- és a Déli-sarkot. Az Audihoz partneri együttműködés fűzi, amelynek keretében a négykarikás márka standján mutatta be képeit a 2021-es Greentech Fesztivál alkalmával.

Dr. Rüdiger Recknagel több pozícióban is tevékenykedik a környezet védelme szolgálatában: 2016 óta az Audi Csoport környezetvédelmi vezetője, emellett az Audi Környezetvédelmi Alapítvány (Audi Stiftung für Umwelt GmbH) igazgatósági szóvivője. A folyamatmérnöki doktori címmel is rendelkező szakember 1994 óta dolgozik az Audinál. Pályafutása során Dr. Rüdiger Recknagel több munkakört is betöltött, egyebek mellett az ingolstadti termelési helyszín minőségbiztosítási vezetőjeként, s több modell fényezőüzeméért is felelt a márka székhelyén.

A környezet iránti puszta lelkesedés azonban önmagában még nem hoz elég gyors változásokat...

Recknagel: Természetesen a jogszabályi előírások szolgálnak minden alapjául, mint például az Európai Unió Zöld Megállapodása. A jogszabályok betartásának biztosítása környezetvédelmi munkám fontos része, ám aligha becsülhető túl az Audi Környezetvédelmi Alapítvány hozzájárulása az emberek motiválásához. Egyedül senki sem mentheti meg a világot, de még egy olyan vállalat, mint az Audi is csupán a teljes kép kis részlete. A fontos, hogy mindenki tegyen valamit, helyes döntéseket hozzon és járuljon hozzá valami módon a közös munkához.

Ha már helyes döntésekről van szó, hol tartunk Önök szerint társadalmi szinten?

Recknagel: Azt hiszem, elég későn indultunk útnak, ám örök optimistaként meggyőződésem, hogy végül sikerrel korlátozhatjuk majd az éghajlatváltozás hatásait - s egyszerűen így is kell tennünk. Míg bizonyos károk már nem tehetők jóvá, még mindig annyi minden megmenthető. Küldetésemnek tekintem, hogy küzdjek ezért, és biztos vagyok benne, jók az esélyeink a változtatásra.

Copeland: Feltartóztathatjuk egyáltalán a klímaváltozást? Vagy már késő? Nos, csak akkor, ha semmit sem teszünk. A valódi változáshoz sohasem késő. Azonban, mint elhangzott, többet kell tennünk a törvényi előírások puszta betartásánál. Nagyratörő célokat kell kitűznünk és fokoznunk kell erőfeszítéseinket.

Tehát fejlődésre van szükség, de hosszú távon fenntartható módon. Mit jelent ez az Ön számára?

Recknagel: Olyan technológiákat kell alkalmaznunk, amelyek nem terhelik tovább, hanem ideális esetben még tehermentesítik is a környezetet. Nem elegendő pusztán csökkenteni szén-dioxid-kibocsátásunkat és szén-dioxid-semlegessé¹ válnunk, hanem el is kell távolítanunk a légkörből az elmúlt évtizedek során kibocsátott szén-dioxid-többletet. A műszaki megoldások mellett minden korosztályban érzékennyé kell tennünk az embereket a környezet védelmének témája iránt. Például bátoríthatjuk a munkatársakat és önkéntes környezetvédelmi projektek indítására ösztönözhetjük őket, ami ideális esetben társadalmi környezetüket is aktivizálhatja - és hosszú távon is bővülhet a társadalmi hozzájárulás.

Ezzel el is érkeztünk az Audi mottójához: "A jövő hozzáállás kérdése"

Copeland: Pontosan. Valóban a hozzáállás számít, ha sikeresen akarjuk kezelni az klímaválságot. A felkészülés a jövőre azt is jelenti, hogy nem félelmeink határozzák meg cselekedeteinket, hanem inkább kihívást látunk bennük. Bátorságra van szükség, és aktív részvételre, elkötelezettségre és beruházásokra - illetve a jövőbe vetett bizalomra és reményre. Mindezek együttesen szolgálhatnak a változások hajtóerejeként egy új jövő felé vezető úton, nyitottan az újra, s bátran szakítva a múlttal.

^{1 Mérleg szerint szén-dioxid-semlegesség alatt az Audi azon állapotot érti, amelyben az Audi termékei vagy tevékenységei által okozott, s a csökkentésére irányuló egyéb intézkedési lehetőségek kimerülését követően is fennmaradó szén-dioxid-kibocsátás, és/vagy az Audi járművek beszállítói láncolata, gyártása és újrahasznosítása okozta, jelenleg nem megelőzhető szén-dioxid-kibocsátás egyaránt önkéntes és globálisan végrehajtott kompenzációs projektek révén legalább mennyiségileg kiegyenlítésre kerül. A jármű használati - vagyis az ügyfél felé történő átadását követő - szakasza alatti szén-dioxid-kibocsátást itt nem veszi figyelembe.}