Járművek a világmindenség legtágasabb parkolójában, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Földre: a mai napig összesen hat rover áll tőlünk 384 400 kilométerre, a Hold felszínén - a kutatószellem és a kalandvágy gördülő remekművei.

Három amerikai Lunar Roving Vehicles (LRV) a hetvenes évekből, amelyekkel hat asztronauta összesen bő 90 kilométert tett meg a Holdon, két szovjet nyolckerekű Lunohod, amelyeket a Földről irányítottak, végül 2013 óta a kínai Yutu; 2016/17-ben egy Audi látogathatja meg őket - az Audi Lunar quattro.

LRV (1971) - az amerikai "Moon Buggy" mindeddig az egyetlen embert is szállító holdjármű

    0,25 lóerővel és country-zenére a Hadley-rianáson át
    Nincsenek utak, közlekedési szabályok, sőt közlekedés sincs - David Scott és James Irwin igazi terepes körülmények között vághatott neki az első idegen bolygóbéli autózásnak a Lunar Roving Vehicles (LRV) holdjárón.

    "Igazi Rock'n'Roll menet" - jelentette rádión David Scott Houstonnak. "Mindjárt tengeribeteg leszek." Az Amerikai Egyesült Államokban 1971. július 30-án a televízióban is látható autózás valóban hamisítatlan "vad vágta" volt. Aláfestésként country-muzsika szolgált, az LRV pedig olykor mind a négy kerekével a magasba emelkedett. Szerencsére az úgynevezett Hadley-rianást átszelve kevés veszélyes szikla került útjába és "szembeforgalom sem jött", amint az űrhajósok jelentették Houston felé. Jobb is így, mivel itt a túl rövid biztonsági övek jelentek meg konstrukciós problémaként.

    A tervezők korábban nem gondoltak arra, hogy a Holdon ható kisebb nehézségi erő kevésbé nyomja majd össze az űrruhákat, amint az asztronauták helyet foglalnak a holdjárón, így a biztonsági övek túl rövidnek bizonyultak. A becsatolás procedúrája így három percet vett igénybe, ami igencsak drága időveszteség egy Hold-misszió során.

    A "Moon Buggy" nélkül azonban csupán feladatai töredékét hajthatta volna végre a legénység, hiszen a Hold veszélyes sziklahasadékain és kráterein keresztül gyalogosan igencsak nehézkes a haladás. "Szuper módszer a közlekedésre, valóban nagyszerű és vezetni is egészen könnyű" - jelentette rádión Scott az első tereptúra után, amely kétségkívül kiérdemelte az "offroad" jelzőt.

    Új küldetés, új jármű
    Az Apollo 16 rakétája fedélzetén immár a második Lunar Roving Vehicle (LRV) indult útnak a világűrbe. Az asztronauták összesen 27,1 kilométert tettek meg vele a Hold felszínén - a fedélzeten pedig a "Big Muley".

    A "Big Muley" valójában a "Lunar Sample 61016", amely 11,7 kilogrammjával a legnagyobb és legnehezebb kőzetminta, amelyet az Apollo program keretében a Földre hoztak. A három felderítő misszió közül a Descartes-fennsíkon vezető első során a földi irányítás geológusa, Bill Muehlberger, Charlie Duke asztronautát bízta meg egy tekintélyes méretű szikladarab felemelésével, amit a kamera élőképén választott ki.

    Csupán annyi volt a probléma, hogy a kő egy tíz méter mély kráter szélén feküdt. "Ha beleesem, Muehlbergernek annyi" - morogta Duke, aki e bevetésen 4,2 kilométert tett meg és több mint hét óra alatt tudta a követ az LRV-re emelni. Ma a Big Muley Houstonban, a Lyndon B. Johnson Űrközpontban tekinthető meg. Egyébként Scott és Irwin az Apollo 15 biztonsági öveivel adódott problémáit követően az Apollo 16 tervezésétől kezdve már beülés-próbát is tartottak és hosszabb hevedereket alkalmaztak.

    Ragasztószalaggal és csúcstempóban
    Az emberi személyzettel indított, mindeddig utolsó Hold-küldetés során különleges kreativitásról tettek tanúbizonyságot az asztronauták.

2013: Yutu, azaz Jáde-nyúl - könnyed név és nehézsúly: a kínai holdjáró 140 kilogrammot nyom

    Csupán 2010 márciusában egy NASA-szonda felvételein fedezték fel a Lunohod 2 nyomait. Ennek elsősorban Richard Garriott örülhetett, aki 1993 decemberében egy New York-i aukción 68 500 dollárért megvásárolta a holdjárót. Garriott ezzel a világon egyedüliként rendelkezik egy másik égitesten magántulajdonnal.

    A harmadik Hold-nagyhatalom Jade nyula.
     Csak az új évezredben érkezett újabb rover a Holdra. 2013. december 14-én a kínai Csang'e-3 holdszonda a Jáde nyúl nevű holdjárművel a fedélzetén landolt. A Jáde nyúl (Yutu) ember nélküli, távirányítású holdjármű. Nevét egy online-szavazás során kapta, ahol a kínai Holdistennő kísérőállata kapta a legtöbb voksot, egészen pontosan 649 956-ot. 140 kilogrammjával a Jáde nyúl ugyan jóval könnyebb, mint a hetvenes évek távirányítású szovjet roverje - a könnyű jármű jelentős szállítási költséget takarít meg -, a könnyűszerkezetes építési technológiák mai állásától azonban így is fényévekre van.

      Műszaki felszereltsége messze felülmúlja az Amerikai Egyesült Államok egykori járműveit, ám azok legfőképpen az asztronauták szállítására készültek. A Yutu eredetileg három hónapig dolgozott volna a Holdon, többek között radarjával ásványkincsek után kutatott volna. Valamivel több, mint egy hónap és 114 méter után azonban a Yutu elakadt. A kutatók időről-időre még fogják jeleit a Földön. Kína azonban újabb nagyra törő célokat tűzött ki maga elé: 2018-ra tervezik az első mintagyűjtő, s azokat a Földre továbbító küldetés (Sample Return Mission) végrehajtását, 2020-ig a Yutu ikertestvérének eljuttatását a Hold túlsó oldalára, 2035-ig pedig embert is küldenének a Holdra.

      Jövőbe mutató
      Könnyű, hatékony és quattro összkerékhajtású: az Audi technikáival tökéletesítve mutatja be a Part-Time-Scientists kutatócsoport Asimov roverje, mit tartogat a jövő a holdjárók számára.
      Az Asimov a Part-Time Scientists (PTS), vagyis német űrhajózási mérnökök a Google Lunar XPRIZE versenyén részt vevő privát csapatának holdjárműve. Jürgen Brandner, a PTS fejlesztési vezetője tervei alapján készül, s az Audi a hajtásrendszerek, a könnyűszerkezetes építés és az energiaellátás szakterületein dolgozó mérnökei tökéletesítik, illetve tesztelik.