Négy karika és négykerék-hajtás: a quattro 40 éve

A quattro 40 éve: rekord eredmények és a modellkínálat

A quattro hajtás az elmúlt 40 év során elismerésre méltó eredménylistával büszkélkedhet. 2019. év végéig az Audi összesen 10 448 406 autót gyártott összkerékhajtással, egyedül 2019-ben 804 224 ilyen modell készült. Közel 45 százaléka a tavalyi évben gyártott Audi modelleknek quattro hajtással rendelkezett, legtöbbjük pedig a kínai Changchun és a mexikói San José Chiapa üzemek gyártósorain készült. Ingolstadtban és Neckarsulmban 2019-ben összesen 258 765 új autót gyártottak a legendás összkerékhajtási technológiával.

A quattro hajtásrendszer az Audi márka alappillére. A kompakt A1 modell kivételével minden modellsorozatban megjelenik. Minden nagyméretű és különösen erős járműváltozatnál - ez igaz az S és RS modellekre is - a négy keréken keresztül továbbítja a rendelkezésre álló lóerőt.

Quattro 2.0: elektronikus nyomatékszabályzás

Az Audi az elektromos összkerékhajtás következő fejlesztési szintjétt mutatja be. Az Audi e-tron S és az e-tron S Sportback tanulmányokban a quattro rendszert egy elektronikus nyomatékszabályzással egészítették ki. Az elektronikus nyomatékszabályozás - amely során a rendszer elosztja az erőt a kerekek között - csupán ezredmásodpercek alatt történik. Ekkor akár kiemelkedően magas nyomatékot is képes kezelni, hogy a jármű sportautókhoz hasonló dinamikával vegye a kanyarokat. Az Audi az első gyártó a prémiumszegmensben, aki a három elektromos motor használatát a tömeggyártásban alkalmazza.

Az Audi e-tron és az Audi e-tron Sportback tanulmányokkal az Audi belép a fenntartható közlekedés világába. Mindkét SUV modellnél elektromos motorok hajtják mind az első, mind pedig a hátsó tengelyt. A futómű és a hajtásvezérlés pedig szorosan együttműködik, hogy a nyomatékot idealis arányban ossza szét közöttük - állandóan, teljesen változóan és a másodperc törtrésze alatt.

Hatékonysági okokból az elektromos SUV modellek a legtöbb helyzetben kizárólag a hátsó tengelyen lévő elektromos motort használják. Amennyiben a vezető az így elérhetőnél nagyobb teljesesítményt igényel, az első tengelyen található egység azonnal bekapcsol. Ez prediktív módon szintén megtörténik, például jeges útviszonyok, nagy sebességgel bevett kanyar előtt vagy az autó alulkormányozottsága vagy túlkormányozottsága esetén, megelőzve az esetleges megcsúszást. Az eredmény: kiemelkedően pontos kezelhetőség, amely nagymértékben állítható a szabályzórendszeren keresztül, a maximálisan stabil és a sportos hangolás között.

A legjobbak ligája: a mechanikus quattro hajtásrendszerek változatai

Az Audi quattro technológiája sokoldalú és pontosan az adott járműkoncepcióhoz igazítva készült. Egy dologban azonban minden modell megegyezik: a mód, ahogy a rendszer az elektronikus menetstabilizátor (ESC) funkciójaként működő kerekenkénti nyomatékszabályozással együttműködik, ugyanaz. Ez a tapadás határán a megfelelő pillanatokban óvatosan adagolt fékezésekkel finomítja az autó kezelhetőségét.

Váltótípustól függően két technológia áll rendelkezésre a hosszirányban, előre beépített motorral szerelt modelleknél. A quattro állandó összkerékhajtás rendszerének - amely a tiptronic nyomatékátalakítóval együttműködésben dolgozik - középpontjában egy teljesen mechanikus, önzáró központi differenciál áll. Normál haladáskor kicsivel több nyomatékot juttat hátra, de szükség esetén akár a teljes nyomaték 70 százalékát az első vagy 85 százalékát a hátsó tengelyre irányítja. Azonban az ultra technológiával működő quattro rendszer - amely az S tronic vagy kézi váltóval szerelt modelleknél érhető el - kettős tengelykapcsolós elrendezést használ. Ez azt jelenti, hogy a vezérlőegység szükség esetén egy szempillantás alatt elsőkerék-hajtásról összkerékhajtásra vált, számos helyzetben prediktív módon. Az állandó rendszerekkel összehasonlítva a vonóerőt és a kezelhetőséget tekintve nincs különbség.

A keresztirányban beépített erőforrással rendelkező kompakt Audi modellek saját quattro hajtásláncot használnak. Ennek a szíve egy hidraulikus működtetésű, többlamellás tengelykapcsoló, amely a jobb súlyeloszlás érdekében a hátsó tengelyen kapott helyet. Számos modellben ez olyan dinamikus megoldást kínál, hogy abban a pillanatban, ahogy az autó befordul egy kanyarba, az első tengelyre irányuló nyomaték egy részét a hátsó tengely felé továbbítja. A középmotoros, nagyteljesítményű sportautóként népszerűvé vált R8 modellben szintén egy többlamellás tengelykapcsoló dolgozik, de itt az első tengelyen található. Ez szükség esetén képes a hátsó kerekektől érkező nyomatékot az első kerekekhez irányítani.

A quattro 40 éve: a mérföldkövek

Amikor az Audi Quattro először megjelent a Genfi Nemzetközi Autószalonon 1980-ban, olyan erőátviteli rendszert mutatott be, amely teljesen új volt a személyautók között: egy összkerékhajtás, amely könnyű, kompakt és hatékony volt. Ez már a kezdetektől kifejezetten alkalmassá tette a quattro koncepciót a sportautók és a sorozatgyártás számára. A 147 kW (200 LE) teljesítményű eredeti Quattro (Ur-quattro) 1991-ig a modellválaszték része maradt és számos műszaki átdolgozást hajtottak végre rajta. 1984-ben a kínálat kiegészült az exkluzív, 225 kW (306 LE) teljesítményű Sport quattro modellel. 1986-ban az addig az eredeti quattro hajtásban szereplő, manuálisan zárható központi differenciálművet felváltotta a Torsen differenciálmű, amely képes volt a változó arányú nyomatékelosztásra.

Az ezt követő években a márka tovább finomította a quattro technológiáját. Az első, állandó összkerékhajtással szerelt Audi TDI modell 1995-ben jelent meg. 1999-ben a technológiát a kompakt szegmensben, az A3 és a TT modellsorozatoknál is alkalmazni kezdték. A következő nagy lépés 2005-ben történt, amikor megjelent az aszimetrikus-dinamikus nyomatékelosztású központi differenciálmű. 2007-ben az Audi R8 modellnél megjelent a viszko-tengelykapcsoló az első tengelyen, amelyet egy évvel később a sport differenciálmű követett. Az ultra technológiával működő quattro összkerékhajtás 2016-ban egészítette ki a kínálatot.

A quattro 40 éve: dominancia a motorsport területén

Az Audi 1981-ben vett részt először a Rali Világbajnokság versenyein, egy szezonnal később pedig már domináns résztvevője volt a sorozatnak. Az Audi csapata 1982-ben elhódította a gyártók bajnoki címét, 1983-ban pedig a finn versenyző, Hannu Mikkola begyűjtötte a legjobb pilótának járó trófeát. 1984-ben az Audi mindkét címet megnyerte, ekkor a svéd Stig Blomqvist lett a világbajnok. Ugyanebben az évben az Audi bemutatta a rövidebb tengelytávú Sport quattro modellt, amelyet 1985-ben a 350 kW (476 LE) teljesítményű Sport quattro S1 követett. 1987-ben Walter Röhrl egy speciálisan átalakított S1 volánja mögött szerezte meg az első helyet a Pikes Peak hegyi felfutó versenyén, amely tökéletes lezárása volt az eredményes rali éveknek.

Az Audi figyelme ezután a túraautók felé fordult. 1988-ban - első próbálkozásra - a márka Audi 200 modellje mind a pilóták, mind a gyártók versenyében a legjobbnak bizonyult az egyesült államokbeli Trans Am sorozatban. A következő évben az Audi az IMSA GTO sorozatban versenyzett, jelentős sikerrel. 1990/91-ben az Audi csatlakozott V8 quattro modelljével a német túraautó bajnokság, a DTM mezőnyéhez, ahol két egyéni bajnoki címet nyert. Az A4 quattro Supertouring 1996-ban hét nemzeti bajnokságban indult és mindenhol az élen végzett. Két évvel később az európai döntéshozó szervek szinte teljesen kitiltották az összkerékhajtást a túraautók versenyéből.

Az Audi összkerékhajtású versenyautója, az Audi R18 e-tron quattro hybrid hajtással, 2012-ben állt újra rajtvonalhoz. A V6 TDI erőforrás a hátsó kerekeket hajtotta, míg egy lendkerekes akkumulátor az első tengelyen elhelyezett két elektromos motornak továbbította a visszanyert energiát. Az autó gyorsításnál használta az ideiglenes quattro hajtásrendszert. Nevéhez elképesztő pályacsúcsok, három, a Le Mans-I 24 órás versenyen aratott összetett győzelem illetve a World Endurance Championship (WEC) sorozat két egyéni és gyártói bajnoki címe fűződik.

A quattro 40 éve: a haladás technikája

A quattro lényegében ikonná vált. Az elnevezés a biztonságos vezetés, a sportosság, a műszaki szakértelem és a domináns sportsikerek szinonimája lett, lényegében "A haladás technikája" röviden. A quattro modellek sikere az utakon és a versenypályákon tovább erősítette ezt a pozíciót és számos legendás tv reklám és hirdetési kampály alapjául szolgált. 1986-ban Harald Demuth profi raliversenyző egy Audi 100 CS quattro modellel hajtott fel a finnországi Kaipola síugró sáncra. A pálya és ralikrossz bajnok Mattias Ekström 2019-ben megismételte a mutatványt, ő egy három elektromos motorral szerelt Audi e-tron quattro modellel hódította meg a kitzbüheli Streif lesiklópálya legmeredekebb, 85 százalékos szakaszát.